Na, most aztán úgy el vagyunk maradva mindenféle beszámolóval, képpel, meg aktualitással, hogy sima koncert összefoglalót nem is tudnék írni, még ha akarnék sem, mivel nem fedné le az eddig történteket. Persze a koncertkitika olvasók se aggódjanak, mert ilyesmi is jelen lesz ezen írásunkban, ugyanis két koncertről is szeretnék beszámolni. Az igen kiváló, és minden igényt kielégítő 1. Dánfoki Zenei Fesztivál-beli koncertünkről, illetve a kevésbé kiváló, ám annál gyorsabbra sikeredett Balmazújvárosi koncertről, melynek a tisztességes neve 4. Szent Isván-napi  Rockfesztivál volt, és egy kis odafigyeléssel akár kiváló is lehetett volna.

Na de kezdjük az elején. Legutóbbi jelentkezésünk óta időrendi sorrendben a legtávolabbi esemény minden bizonnyal az első videoklipünk hivatalos megjelenése volt, amit az óta szerte a weben, a mai napig, több mint ezren láttak. Köszönjük is mindenkinek, aki pillantásra méltatta első mozgóképes próbálkozásunkat. A klip után következett a nyár talán legvártabb eseménye az újabb stúdiózás, aminek keretein belül Augusztus 15-i kezdettel, három napon át vették fel a legújabb anyagot. Megsúgom mindenkinek, hogy öt remek felvétel készült a Kecskeméti Origo Stúdióban, amelyek a keverés után természetesen napvilágot is látnak. Alig hogy befejeződtek a felvételek, teljesítenünk kellett az ígéretünket, miszerint ellátogatunk az első Dánfoki Zenei Fesztivál pénteki napjára, mint fellépő. Így is történt. Péntek délután egy gyors próbát követően, elindultunk Békés irányába, majd egy kis eltévelyedés után megérkeztünk a helyszínre, ahol már megkezdődött a fesztivál, melynek helyszíne a Dánfoki Üdülőközpont, egy óriási területet magába foglaló, gyanítom, hogy a kommunizmus korából ránk maradt üdülőtelep, melyet mintha csak az ilyen fesztiválok számára álmodták volna meg elődeink. A fával beültetett részek kedveztek a sátorral érkezők számára, míg a helyszínen álló faházak az úribb fesztivállátogatók igényeit volt hivatott kielégíteni. De hatalmas szabad térrel is rendelkezik a Dánfoki Üdülőközpont, amely kiváló helyszínt biztosított a színpad, és az előtte lévő óriási sörsátor felállításához. Mire mi odaértünk már az első csapat be is fejezte az előadását, és már a következő együttes pakolt a színpadra. Ekkor még világos volt, így megfelelő volt az alkalom egy kis terepszemléhez. Fel is fedeztünk gyorsan egy rakás ismerőst, és volt alkalmunk a helyi szúnyogokkal is közelebbi kapcsolatba kerülni. Neki is fogtunk gyorsan a sörözésnek, és közben csapatunk egyetlen dohányzó tagját folyamatos füstölésre kényszerítettük, gondolván, majd a cigifüst elriasztja a szúnyogokat, de nem így történt. Ahogy sötétedett egyre jobban martak, mígnem egyszer csak központilag elkezdték őket irtani (köszönjük a figyelmességet) Lassan elérkezett a mi időnk, és este tíz után pár perccel már fel is pakoltunk a kis színpadra, hogy megkezdjük aznapi őrjöngésünket. Ekkorra már szép számmal összegyűltek, és a zene hatására olyan taposás keletkezett, amilyenben már elég rég volt részünk. Nagyon szerették az összegyűltek a csapatunkat, ezt megpróbálták lehetőségük szerint minden formában bemutatni. Volt ötszemélyes bodysufr (négy ember tartotta az ötödiket) circle pit, amikor körbe-körbe üldözték egymást, és folyamatos volt a haj, és fej rázás/tekergetés. Szóval nagyon jól sikerült az előadás, köszönjük szépen, hogy ott lehettünk. Sajnos hamar haza kellett indulnunk, mert másnap Balmazújvárosba voltunk hivatalosak, nevezetesen a negyedik Szent István-napi rockfesztiválra, ahol a délután három órás kezdési időt sikerült elnyernünk. Siettünk tehát haza, hogy másnap teljesíteni tudjunk. 

Szombaton fél egykor indultak a fiúk Balmazújváros felé. Én magam gazdasági okok miatt nem tartottam velük, ám annál nagyobb izgalommal vártam a beszámolójukat. Sajnos rossz hírekkel tértek meg. Kezdődött azzal, hogy senki nem fogadta, irányította, kalauzolta őket a helyszínen (pedig be volt ígérve étel, ital…"gyertek hamarabb, hogy tudjatok enni"), de ez még nem lett volna akkora tragédia, hisz nagyfiúk, feltalálják magukat, mint ahogy tették is. A legfőbb ok a csalódásra maga a koncert volt, ami gyakorlatilag húsz perc volt beállással együtt, azaz három szám után, amikor is bele akartak kezdeni a negyedikbe, szóltak a szervezők, hogy ennyi volt. Ehhez tudni kell, hogy a deviANT zenekar három száma az kb. 12 perc, tehát a fél órából ennyi jutott a tényleges műsorra, a többi a pakolásé lett. Sajnos ezt nem áll módunkban megköszönni. Az még csak hagyján, hogy mi autókáztunk 160 kilométert 10 perc zenélésért, de volt ott olyan csapat, aki külföldről jött, és ugyanennyit játszhatott. Az ilyen szervezésre nem lehet mást mondani, minthogy dilettáns, amatőr!!!!! Pedig már a 4. fesztiválja volt a szervezőknek. Vigasztalásul annyit azért nyugtázhatunk, hogy a közönséggel nem volt gond. Végigküzdötték azt a tíz percet becsülettel, és kezdtek is már szép számmal összegyűlni. Talán ha a szervezés ordas hibája így ki nem tol velünk, emlékezetes is lehetett volna a  4. Szent István napi Rockfesztivál Balmazújvárosban. De sajnos így csak a rossz szájíz marad, és az emlék, miszerint ha lehet, elkerüljük ezt a helyet, ahol a tárgyakként kezelt feltörekvő csapatok csupán ingyenes, helykitöltő funkciót látnak el, mindenféle megbecsülés nélkül.  Pedig akár jó is lehetett volna.

Azért mindent egybevéve szép, és emlékezetes időszakot írtam le nektek, és csak remélhetjük, hogy a jövőben még jobb lesz, mert azért most már bátran, és minden öntömjénezés, és nagyképűség nélkül kijelenthetjük, hogy kezdik megismerni, és megszeretni a deviANT nevét, és zenéjét. 
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.